A toxoplasmosis kapcsán számos félinformáció, tévhit kering, ami sok félreértésre, túlzott, vagy éppen túlzottan kevés aggodalomra ad okot. Az alábbi hosszabb összefoglalóval igyekszünk tisztázni ezt a kérdést.
Mi okozza a toxoplasmosist?
A toxoplasmosist egy Toxoplasma gondii nevű intracelluláris (sejten belül élősködő) parazita okozza, amely szájon át fertőz.
Hogyan történik a megfertőződés?
Hogy a fertőzés menetét megértsük, pár fogalmat tisztázni kell. A Toxoplasma fejlődése során két “gazdát” különböztetünk meg: a köztigazdát, és a végleges gazdát.
A végleges gazda az a faj, melyben a kórokozó ivaros szaporodást folytat, majd az ennek eredményeként létrejövő, és bélsárral külvilágra kerülő ún. oocystákat már a köztigazda veszi fel, és az ebből kifejlődő alakok ivartalan szaporodást folytatnak, de oocystákat már nem képeznek. Helyette szöveti cisztákat képeznek különféle szervekben, majd ezeket a – szöveti cisztákkal fertőzött – köztigazdákat elfogyasztva (ragadozás!) fertőződik ismét a végleges gazda.
De lássuk kicsit konkrétabban is. A Toxoplasma gondii végleges gazdája a macska, így egy fertőzött macsában oocysták képződnek, melyek a macska bélsarával a külvilágra kerülnek. Ez a folyamat nagyjából 10 napig tart, tehát eddig üríti a kórokozót. Rendszerint a későbbiekben, még újabb fertőzéskor sem fogja SOHA üríteni ismét a kórokozókat, tehát fertőződhet ismét, fertőzött is maradhat, de üríteni csak ezen az egy-két héten képes! Ezeknek az oocystáknak 1-5 napra van szükségük arra, hogy fertőzőképessé váljanak (sporuláció). Ezt a fertőző oocystát “ideális esetben” madarak, rágcsálók veszik fel, és ezekben az állatokban az oocysta a bélfalon átjutva vér útján különféle szervekhez jut el, miközben intenzíven szaporodik (ivartalan módon) (ebben a stádiumában a kórokozót tachyzoitának nevezzük). Az immunrendszer egy idő után gátat szab a kórokozó további szaporodásának, és az cisztákat formálva különféle szervekben (agy – lásd kép, izom, szem, stb) nyugvó állapotba kerül. Ekkor a kórokozókat bradyzoitáknak nevezzük.
Amikor egy fertőzött egeret – melynek mondjuk a májában ilyen bradyzoitákat tartalmazó ciszták vannak – elfogyaszt egy macska, vissza is jutottunk a kiindulásunkhoz, hiszen a kiszabaduló kórokozók ivaros szaporodásba kezdve ismét oocystákat hoznak létre, és kezdődik a dolog előről.
Mi van azonban akkor, ha a macska által ürített oocystát nem egy egér, hanem mondjuk egy fogyasztási célra szánt háziállat (például juh, sertés), vagy éppen egy ember fogyaszt el? Ilyenkor zsákutcába kerül a dolog, hiszen egy macska (legalábbis itt Magyarországon) nem eszik juhot, disznót, vagy embert. A kórokozónak tehát mindenképp befellegzett, tovább szaporodni nem fog tudni, csak az adott köztigazdában. Ez azonban okozhat problémákat az adott szervezetben, főként várandós anyáknál, de erről kicsit később.
.
Hogyan fertőződhet tehát az ember?
1. Oocysták (Macska bélsár) útján (ami akár zöldségeken, gyümölcsökön, a földön, homokozóban, a nem rendszeresen takarított macskaalomnál is előfordulhat). Fontos azonban, hogy 1-5 nap kell, hogy fertőzőképes legyen egy oocysta, tehát előre bocsátom, hogy a macskaalom rendszeres takarítása nagyban hozzájárulhat a toxoplasma elleni védekezéshez.
2. Fertőzött hús elfogyasztásával – ekkor egy másik köztigazdában lévő szöveti cisztákból fertőződünk bradyzoitákkal, melyek bennünk nem fognak tudni ivarosan szaporodni ugyan (sem oocystát képezni, hogy aztán esetleg azt bélsárral üríthessük) , ivartalanul azonban igen.
.
Mit okozhat emberekben és macskákban?
Térjünk rá arra, hogy mit is okozhat a Toxoplasma gondii bennünk, emberekben, illetve mit okoz egy macskában. Kezdjük az ember, mint “félresikerült” köztigazda betegségével. Hússal való fertőződés esetén a lappangási idő 10-23 nap, oocystával (macska bélsárral, földdel, zöldséggel, stb) való fertőződés esetén 5-20 nap.
A lehetséges kimenetelek a következők:
1. Egészséges, jó immunrendszerű, (nem terhes anyák) emberek esetén a fertőzés tünetmentes is maradhat (bár cisztaképződés ekkor is előfordulhat, és ha az immunrendszer legyengül – például AIDS esetén – , ezek az “alvó” állapotú bradyzoiták “aktiválódhatnak”, és súlyos betegségeket okozhatnak – egy ilyen szöveti cisztát láthatunk a mikroszkópos felvételen)
2. Előfordulhat influenzaszerű megbetegedés, nyirokcsomó duzzanattal
3. Immunszupresszált (gyenge védekezőképességű, pl HIV fertőzött) ember esetén meningoencephalitis, encephalopathia alakulhat ki. (AIDS-es betegek esetén 25%-ban kialakul a toxoplasmás eredetű encephalitis)
4. Terhes nők FRISS fertőződése esetén súlyos problémák alakulhatnak ki. (már lezajlott fertőzés esetén a terhesség alatt NEM kell tartani egy újabb fertőzéstől) Ezzel kapcsolatban először nézzünk néhány számadatot.
.
Hány ember esett át Toxoplasma fertözésen?
A Toxoplasma fertőzésen átesettek arányát a világon 15-85%-ra becsülik, fiatal nők esetén 30-40%-ra. Magyarországon a bejelentett toxoplasmás esetek száma örömteli módon csökkenést mutat: 2003-ban 142, 2004-ben 107, 2005-ben 115, 2006-ban 99, 207-ben 69 esetet regisztráltak.
.
Milyen veszélyei vannak a Toxoplasmosisnak terhes anyákra?
A terhesség alatti primer (friss) fertőződés előfordulása 1000 terhességből 1-7. Ezek a fertőzések egy része akár tünetmentes is maradhat. 10 %-ban súlyos magzatkárosodás alakulhat ki, átlagosan 70%-ban azonban a magzat nem is fertőződik meg!
A magzat fertőződésének valószínűsége minden trimeszterrel nő: az első trimeszterben a fertőzött anyák esetén 15%-ban fertőződik a magzat, ez az arány a második trimeszterben 25%, a harmadik trimeszterben 65%. De a magzatra gyakorolt negatív hatás annál súlyosabb, minél hamarabb fertőződik. Elrettentő adat, hogy az első trimeszterben fertőződött magzatok mintegy 50%-a meghal. A később fertőzötteknél hydrocephalus, encephalitis, agyi meszes gócok, chorioretinitis, hepatosplenomegalia jelentkezhet. Előfordul, hogy a születéskor a baba tünetmentes, de a későbbiekben alakul ki szem és idegrendszeri problémák (chorioretinitis, strabismus, epilepszia, stb).
.
Mire vigyázzon egy anya a terhesség alatt?
Fontos tehát, hogy amennyiben egy anya még nem esett át a fertőzésen, úgy fokozottan ügyeljen erre a betegségre a terhessége alatt. Ez azt jelenti, hogy célszerű minden megfázás szerű megbetegedéskor gondolni a toxoplasmosis lehetőségére is, és vizsgálni azt. Illetve legalább kéthavonta célszerű vérvétellel meggyőződni, hogy történt-e friss fertőzés (ekkor egyértelmű a vérteszt, hiszen előtte negatív volt, és ha ekkor pozitív, akkor biztos, hogy nem egy régi megbetegedést mutat ki a teszt)
.
Hogyan lehet kimutatni a toxoplasmosist?
Pár szó a betegség kimutatásáról. Vérvizsgálattal a kórokozóval való találkozás, fertőződés egyértelműen kimutatható. Az is elkülöníthető, hogy friss, vagy régebben lezajlott fertőzésről van szó. A betegségre specifikus, úgynevezett IgG ellenanyagokat vizsgálva, annak bizonyos szintje (pozitivitása) esetén nem kell tartani a betegségtől, mert az illető már átesett rajta, és nem okoz gondot egy újabb fertőzés sem a terhesség alatt. Az IgM ellenanyagok emelkedett szintje friss fertőzésre utal, de nem tökéletes bizonyossággal, mert ez az ellenanyag akár 2 évig is jelen lehet a friss fertőzés után. Ekkor IgA ellennyag szintet is mérnek: ez a szaporodó alakokkal való találkozásra utal, ami szintén a friss fertőzés tényét erősíti. Szintén segít a friss fertőzés felismerésében, ha a szerológiai vizsgálatot 2-3 héttel később megismétlik. Ekkor az ellenanyag szintek változása (emelekedése) utal a friss fertőzésre. Akut fertőzés időben történő megállapítása esetén terhesség alatt is (megfelelő gyógyszeres terápiával) mérsékelhető a magzatkárosodás.
.
Mit okoz macskában, mint végleges gazdában a kórokozó?
Mivel a Toxoplasma szaporodása a bélben zajlik, így macskák esetén főként hasmenés jelenkezik. Kialakulhat azonban hepatitis, myocarditis, pneumonia (máj-, szívizom-, tüdőgyulladás) is. Gyakoriak a gyulladásos eredetű szemtünetek is. A placentán át fertőződött macskamagzatok az emberekhez hasonlóan károsodnak. Fontos tudni, mint már fent is említettem, hogy az oocysta ürítés macskákban kb. 10 napig tart, a fertőzésük elején. Az ürített oocystáknak pár nap kell, hogy fertőzőképessé váljanak. A macskákban a toxoplasma elleni ellenanyagszint az oocysta ürítéskor még nem emelkedett, tehát szerológiai módszerekkel nem mutatható ki a betegség, ekkor még csak a bélsár vizsgálatával lehetne kimutatni, de ahhoz nagy szerencse kell, hogy pont elkapja az ember azt a tíz napot, amikor onnan a kórokozó kimutatható. Mire vérből mutatjuk ki, addigra pedig már késő, hiszen már kialakultak a fertőzőképes oocysták. Fontos tehát, hogy a betegség kimutatására NEM a macskát kell vizsgálni, hanem az embert. Arról nem beszélve, hogy ez a mindössze 10 napos oocysta ürítés jóval kevesebb veszélyt jelent, mint a környezetben már eleve jelenlévő fertőzőképes oocysták (föld, zöldség, gyümölcs, stb) , fertőzött húsok.
.
Mit kell tehát tenni a fertőzés megelőzése érdekében?
Toxoplasma fertőzésen még nem átesett terhes nők esetében kell főleg odafigyelni az alábbiakra (a normál higiéniás szabályok betartása mellett):
1.) A macskaalom rendszeres (naponta történő) tisztítása, lehetőleg más (nem a várandós nő) által
2.) Zöldségek, gyümölcsök alapos tisztítása, mosása
3.) Nyers húsokat lehetőleg gumikesztyűvel fogják meg
4.) Húsok hőkezelése (sütés, főzés. minimum: 80 C fok, 15 perc)
5.) Külön vágódeszka a húsoknak és a zöldségeknek
6.) Kertészkedést lehetőleg kesztyűben végezzenek, és utána alapos kézmosás javasolt.
7.) Gyerekeknél fontos a homokozók lehetőség szerinti lefedése, illetve homokozás után az alapos kézmosás
8.) A macska lehetőleg ne kapjon nyers húst, ne vadásszon (legalábbis a terhesség ideje alatt)
Dr. Bendzsel Dániel
Budapest
(képek: VIN – Public Health Associate Database, statisztika: Országos Epidemiológiai Központ)