A toxoplasmosis kapcsán számos félinformáció, tévhit kering, ami sok félreértésre, túlzott, vagy éppen túlzottan kevés aggodalomra ad okot. Az alábbi hosszabb összefoglalóval igyekszünk tisztázni ezt a kérdést.

Mi okozza a toxoplasmosist?

A toxoplasmosist egy Toxoplasma gondii nevu intracelluláris (sejten belül élosködo) parazita okozza, amely szájon át fertoz.

Hogyan történik a megfertozodés?

Hogy a fertozés menetét megértsük, pár fogalmat tisztázni kell. A Toxoplasma fejlodése során két “gazdát” különböztetünk meg: a köztigazdát, és a végleges gazdát.

A végleges gazda az a faj, melyben a kórokozó ivaros szaporodást folytat, majd az ennek eredményeként létrejövo, és bélsárral külvilágra kerülo ún. oocystákat már a köztigazda veszi fel, és az ebbol kifejlodo alakok ivartalan szaporodást folytatnak, de oocystákat már nem képeznek. Helyette szöveti cisztákat képeznek különféle szervekben, majd ezeket a  – szöveti cisztákkal fertozött – köztigazdákat elfogyasztva (ragadozás!) fertozodik ismét a végleges gazda.

De lássuk kicsit konkrétabban is. A Toxoplasma gondii végleges gazdája a macska, így egy fertozött macsában oocysták képzodnek, melyek a macska bélsarával a külvilágra kerülnek. Ez a folyamat nagyjából 10 napig tart, tehát eddig üríti a kórokozót. Rendszerint a késobbiekben, még újabb fertozéskor sem fogja SOHA üríteni ismét a kórokozókat, tehát fertozodhet ismét, fertozött is maradhat, de üríteni csak ezen az egy-két héten képes! Ezeknek az oocystáknak 1-5 napra van szükségük arra, hogy fertozoképessé váljanak (sporuláció). Ezt a fertozo oocystát “ideális esetben” madarak, rágcsálók veszik fel, és ezekben az állatokban az oocysta a bélfalon átjutva vér útján különféle szervekhez jut el, miközben intenzíven szaporodik (ivartalan módon) (ebben a stádiumában a kórokozót tachyzoitának nevezzük). Az immunrendszer egy ido után gátat szab a kórokozó további szaporodásának, és az cisztákat formálva különféle szervekben (agy – lásd kép, izom, szem, stb) nyugvó állapotba kerül. Ekkor a kórokozókat bradyzoitáknak nevezzük.

Amikor egy fertozött egeret – melynek mondjuk a májában ilyen bradyzoitákat tartalmazó ciszták vannak – elfogyaszt egy macska, vissza is jutottunk a kiindulásunkhoz, hiszen a kiszabaduló kórokozók ivaros szaporodásba kezdve ismét oocystákat hoznak létre, és kezdodik a dolog elorol.

Mi van azonban akkor, ha a macska által ürített oocystát nem egy egér, hanem mondjuk egy fogyasztási célra szánt háziállat (például juh, sertés), vagy éppen egy ember fogyaszt el? Ilyenkor zsákutcába kerül a dolog, hiszen egy macska (legalábbis itt Magyarországon) nem eszik juhot, disznót, vagy embert. A kórokozónak tehát mindenképp befellegzett, tovább szaporodni nem fog tudni, csak az adott köztigazdában. Ez azonban okozhat problémákat az adott szervezetben, foként várandós anyáknál, de errol kicsit késobb.

Hogyan fertozodhet tehát az ember?

1. Oocysták (Macska bélsár) útján (ami akár zöldségeken, gyümölcsökön, a földön, homokozóban, a nem rendszeresen takarított macskaalomnál is elofordulhat). Fontos azonban, hogy 1-5 nap kell, hogy fertozoképes legyen egy oocysta, tehát elore bocsátom, hogy a macskaalom rendszeres takarítása nagyban hozzájárulhat a toxoplasma elleni védekezéshez.

2. Fertozött hús elfogyasztásával – ekkor egy másik köztigazdában lévo szöveti cisztákból fertozodünk bradyzoitákkal, melyek bennünk nem fognak tudni ivarosan szaporodni ugyan (sem oocystát képezni, hogy aztán esetleg azt bélsárral üríthessük) , ivartalanul azonban igen.

Mit okozhat emberekben és macskákban?

Térjünk rá arra, hogy mit is okozhat a Toxoplasma gondii bennünk, emberekben, illetve mit okoz egy macskában. Kezdjük az ember, mint “félresikerült” köztigazda betegségével. Hússal való fertozodés esetén a lappangási ido 10-23 nap, oocystával (macska bélsárral, földdel, zöldséggel, stb) való fertozodés esetén 5-20 nap.

A lehetséges kimenetelek a következok:

1. Egészséges, jó immunrendszeru, (nem terhes anyák) emberek esetén a fertozés tünetmentes is maradhat (bár cisztaképzodés ekkor is elofordulhat, és ha az immunrendszer legyengül – például AIDS esetén – , ezek az “alvó” állapotú bradyzoiták “aktiválódhatnak”, és súlyos betegségeket okozhatnak – egy ilyen szöveti cisztát láthatunk a mikroszkópos felvételen)

2. Elofordulhat influenzaszeru megbetegedés, nyirokcsomó duzzanattal

3. Immunszupresszált (gyenge védekezoképességu, pl HIV fertozött) ember esetén meningoencephalitis, encephalopathia alakulhat ki. (AIDS-es betegek esetén 25%-ban kialakul a toxoplasmás eredetu encephalitis)

4. Terhes nok FRISS fertozodése esetén súlyos problémák alakulhatnak ki. (már lezajlott fertozés esetén a terhesség alatt NEM kell tartani egy újabb fertozéstol) Ezzel kapcsolatban eloször nézzünk néhány számadatot.

Hány ember esett át Toxoplasma fertözésen?

A Toxoplasma fertozésen átesettek arányát a világon 15-85%-ra becsülik, fiatal nok esetén 30-40%-ra. Magyarországon a bejelentett toxoplasmás esetek száma örömteli módon csökkenést mutat: 2003-ban 142, 2004-ben 107, 2005-ben 115, 2006-ban 99, 207-ben 69 esetet regisztráltak.

Milyen veszélyei vannak a Toxoplasmosisnak terhes anyákra?

A terhesség alatti primer (friss) fertozodés elofordulása 1000 terhességbol 1-7. Ezek a fertozések egy része akár tünetmentes is maradhat. 10 %-ban súlyos magzatkárosodás alakulhat ki, átlagosan 70%-ban azonban a magzat nem is fertozodik meg!

A magzat fertozodésének valószínusége minden trimeszterrel no: az elso trimeszterben a fertozött anyák esetén 15%-ban fertozodik a magzat, ez az arány a második trimeszterben 25%, a harmadik trimeszterben 65%. De a magzatra gyakorolt negatív hatás annál súlyosabb, minél hamarabb fertozodik. Elrettento adat, hogy az elso trimeszterben fertozodött magzatok mintegy 50%-a meghal. A késobb fertozötteknél hydrocephalus, encephalitis, agyi meszes gócok, chorioretinitis, hepatosplenomegalia jelentkezhet. Elofordul, hogy a születéskor a baba tünetmentes, de a késobbiekben alakul ki szem és idegrendszeri problémák (chorioretinitis, strabismus, epilepszia, stb).

Mire vigyázzon egy anya a terhesség alatt?

Fontos tehát, hogy amennyiben egy anya még nem esett át a fertozésen, úgy fokozottan ügyeljen erre a betegségre a terhessége alatt. Ez azt jelenti, hogy célszeru minden megfázás szeru megbetegedéskor gondolni a toxoplasmosis lehetoségére is, és vizsgálni azt. Illetve legalább kéthavonta célszeru vérvétellel meggyozodni, hogy történt-e friss fertozés (ekkor egyértelmu a vérteszt, hiszen elotte negatív volt, és ha ekkor pozitív, akkor biztos, hogy nem egy régi megbetegedést mutat ki a teszt)

Hogyan lehet kimutatni a toxoplasmosist?

Pár szó a betegség kimutatásáról. Vérvizsgálattal a kórokozóval való találkozás, fertozodés egyértelmuen kimutatható. Az is elkülönítheto, hogy friss, vagy régebben lezajlott fertozésrol van szó. A betegségre specifikus,  úgynevezett IgG ellenanyagokat vizsgálva, annak bizonyos szintje (pozitivitása) esetén nem kell tartani a betegségtol, mert az illeto már átesett rajta, és nem okoz gondot egy újabb fertozés sem a terhesség alatt. Az IgM ellenanyagok emelkedett szintje friss fertozésre utal, de nem tökéletes bizonyossággal, mert ez az ellenanyag akár 2 évig is jelen lehet a friss fertozés után. Ekkor IgA ellennyag szintet is mérnek: ez a szaporodó alakokkal való találkozásra utal, ami szintén a friss fertozés tényét erosíti. Szintén segít a friss fertozés felismerésében, ha a szerológiai vizsgálatot 2-3 héttel késobb megismétlik. Ekkor az ellenanyag szintek változása (emelekedése) utal a friss fertozésre. Akut fertozés idoben történo megállapítása esetén terhesség alatt is (megfelelo gyógyszeres terápiával) mérsékelheto a magzatkárosodás.

Mit okoz macskában, mint végleges gazdában a kórokozó?

Mivel a Toxoplasma szaporodása a bélben zajlik, így macskák esetén foként hasmenés jelenkezik. Kialakulhat azonban hepatitis, myocarditis, pneumonia (máj-, szívizom-, tüdogyulladás) is. Gyakoriak a gyulladásos eredetu szemtünetek is. A placentán át fertozodött macskamagzatok az emberekhez hasonlóan károsodnak. Fontos tudni, mint már fent is említettem, hogy az oocysta ürítés macskákban kb. 10 napig tart, a fertozésük elején. Az ürített oocystáknak pár nap kell, hogy fertozoképessé váljanak. A macskákban a toxoplasma elleni ellenanyagszint az oocysta ürítéskor még nem emelkedett, tehát szerológiai módszerekkel nem mutatható ki a betegség, ekkor még csak a bélsár vizsgálatával lehetne kimutatni, de ahhoz nagy szerencse kell, hogy pont elkapja az ember azt a tíz napot, amikor onnan a kórokozó kimutatható. Mire vérbol mutatjuk ki, addigra pedig már késo, hiszen már kialakultak a fertozoképes oocysták. Fontos tehát, hogy a betegség kimutatására NEM a macskát kell vizsgálni, hanem az embert. Arról nem beszélve, hogy ez a mindössze 10 napos oocysta ürítés jóval kevesebb veszélyt jelent, mint a környezetben már eleve jelenlévo fertozoképes oocysták (föld, zöldség, gyümölcs, stb) , fertozött húsok.

Mit kell tehát tenni a fertozés megelozése érdekében?

Toxoplasma fertozésen még nem átesett terhes nok esetében kell foleg odafigyelni az alábbiakra (a normál higiéniás szabályok betartása mellett):

1.) A macskaalom rendszeres (naponta történo) tisztítása, lehetoleg más (nem a várandós no) által

2.) Zöldségek, gyümölcsök alapos tisztítása, mosása

3.) Nyers húsokat lehetoleg gumikesztyuvel fogják meg

4.) Húsok hokezelése (sütés, fozés. minimum: 80 C fok, 15 perc)

5.) Külön vágódeszka a húsoknak és a zöldségeknek

6.) Kertészkedést lehetoleg kesztyuben végezzenek, és utána alapos kézmosás javasolt.

7.) Gyerekeknél fontos a homokozók lehetoség szerinti lefedése, illetve homokozás után az alapos kézmosás

8.) A macska lehetoleg ne kapjon nyers húst, ne vadásszon (legalábbis a terhesség ideje alatt)

Dr. Bendzsel Dániel
Budapest

(képek: VIN – Public Health Associate Database, statisztika: Országos Epidemiológiai Központ)