Mi a diszplázia?
A diszplázia (dysplasia) görög eredetu szó, rendellenes fejlodést jelent. A kifejezés az orvosi szóhasználatban meglehetosen gyakori, a csípoízületen kívül más anatómiai képletekkel kapcsolatban is használjuk (pl. könyök diszplázia). A csípoízület gömbízület, mely a tér minden irányába nagyfokú mozgathatóságot biztosít. A csípoízület esetében a diszplázia azt jelenti, hogy a csipöízületi felületek többé-kevésbé pontatlanul illeszkednek egymáshoz (a combcsontfej a medencecsont ízületi gödrébe), vagy az ízület laza. A csípoízületei diszpláziát, mint önálló betegséget eloször 1931-ben kutyán írták le.
Ennek következtében a terhelés során az ízületet alkotó képletekre (csont, porc, szalagok, ízületi tok, stb.) akár több, mint tízszeresére megnövekedett erok hatnak, s ezek az ízület fájdalmához, hosszabb távon elfajulásához vezetnek. Vagyis, a rendellenes csipöizületi terhelés következményei okozzák a klinikai tüneteket. A terhelés normális és abnormális eloszlását mutatja be az alábbi kép, a baloldali kép a csipöizület normális terhelését mutatja, a jobboldali kép pedig a rendellenes izületi terhelést mutatja (csipöizületi diszplázia).
Hogyan, mitol lesz a kutya diszpláziás?
A csd. nem szerzett, hanem örökletes jellegu betegség. A kölykök többnyire egészséges csípovel születnek, a nem kívánatos eltérések a fejlodés során genetikailag kódoltan, ill. másodlagosan, az ízfelszínek pontatlan illeszkedése következtében alakulnak ki. Az elváltozásokért több, nem domináns (recesszív) gén felelos. Ennek az a következménye, hogy akár a röntgenológiailag mentes szülok is örökíthetik a diszpláziát kölykeikre. A dp.-s elváltozások többnyire kétoldaliak, de általában a két csípoízület nem egyforma mértékben érintett, és az esetek egy részében egyoldali is lehet. A felnevelés során a kutyát éro kedvezotlen külso behatások (túltáplálás, nem megfelelo mennyiségu és arányú fehérje, ásványi anyag és vitamin felvétele, túlterhelés) negatív irányban befolyásolják a diszplázia kialakulását, ill. az elváltozások súlyosságát.
Hogy lehet észrevenni egy kutyán, ha diszpláziás?
Megbízható módszer nincs, vannak viszont jelek, amik gyanút kelthetnek. Ezek egyike sem csak a diszpláziára jellemzo, ezért ezeket együttesen szakembernek kell értékelnie. Biztosat csak röntgenfelvétel alapján lehet mondani. A “gyanús tünetek” jelentkezhetnek már néhány hónapos korban is, de lehet, hogy csak öregkorban tunnek fel.
Mikor vetodhet fel a diszplázia lehetosége?
1.) ha a kutya nem szívesen, nehezen mozog, nehezen áll fel
2.) futáskor (ügetéskor) hátulsó lábát nem felváltva, hanem együtt mozgatja
3.) a nyúlugráshoz hasonlóan nehezen megy lépcson felfelé
4.) a combcsont felso része (tompor) jobban kiáll
5.) elorehaladott esetekben a medence és combizmok elvékonyodtak, sorvadtak
6.) gyakran hibás hátulsó lábállások (talajon szuk, talajon tág, nyitott csánk) hívják fel a figyelmet, mert ezek a diszplázia következtében is kialakulhatnak.
Mit jelentenek a különbözo diszplázia fokozatok?
Alapvetoen csak diszplázia mentes és diszpláziás ízület van. Ha a kutyák nagyobb része mentes lenne, ez a beosztás elegendo is volna. Mivel ettol igen messze vagyunk a várható mozgászavar megítélése, és a tenyészthetoség szempontjainak kialakítása miatt célszeru az érintett ízületeket súlyosság szerint tovább osztályozni. Bonyolítja a tájékozódást, hogy nincs egységes bírálati, ill. besorolási rendszer. Az ismertebb rendszerek: amerikai (OFA), angol-ausztrál (BVA), FCI ajánlás, egységes európai rendszer. Mi az FCI által javasolt bírálati módszert és besorolást használjuk. Ennek alapján mentes, átmeneti, enyhe, közepes és súlyos fokozatokat lehet megállapítani szigorú besorolási szabályok alapján.
A csipöizületi röntgenfelvételek értékelése
A röntgenképek értékelésekor az FCI (Federation Cynologic Internationale) által kibocsátott kritériumok az irányadóak.
1. Diszplázia mentes csipöizületek
A combcsontfej és az acetabulum kongruens, a Norberg szög 105o, vagy nagyobb, a CAP éles, kerek lefutású, az ízületi rés szuk és egyenletes tágasságú.
2. Átmeneti csipöizületi diszplázia forma
A combcsontfej és az acetabulum enyhén inkongruens, a Norberg szög 105o, vagy nagyobb, illetve kisebb 105o-nál, de az ízület kongruens. Enyhe fokú: a combcsontfej és az acetabulum inkongruens, a Norberg szög 100o vagy nagyobb, kissé ellaposodott a CAP, csak enyhe artrotikus jelek a CAP-on, DAP-on és a combcsontfejen, combnyakon.
3.Enyhe fokú csipöizületi diszplázia
A fej és a vápa kontúrja divergál / inkongruens /, a Norberg szög 100o, vagy nagyobb.
4.Közepes fokú csipöizületi diszplázia
Kifejezett inkongruencia, szubluxáció, a Norberg szög 90o, vagy nagyobb, a CAP ellaposodása, artrotikus jelek.
5.Súlyosfokú csipöizületi diszplázia
A combcsontfej szubluxált, luxált, a Norberg szög 90o-nál kisebb, a CAP ellaposodott, a combcsontfej deformált (ellaposodott, gomba alakú), artrotikus jelek.
Melyik kutyák tenyészthetöek?
Hogy egy adott fajtánál mely kategóriába tartozó ebek tenyészthetok, azt az adott egyesület, vagy fajtagazda határozza meg. Nagy általánosságban a mentes, majdnem mentes és enyhe eredményu kutyák tenyészthetoek, és ezeknél általában még idos korban sem kell a csipöizületi diszplázia okozta sántaságtól tartani. A közepes és súlyos csipöizületi diszpláziás ebek nem tenyészthetoek, náluk sántaság kialakulásával is számolni lehet. Meg kell jegyezni, hogy a röntgen lelet súlyossága és a sántaság foka között nem mindig van egyenes arányosság! Elofordul, hogy egy közepes csipöizületi diszpláziás kutya súlyos sántaságot mutat, míg egy súlyos diszpláziás kutya jól dolgozik.
Mi a Norberg szög?
A Norberg f. szög egy a röntgen felvételen megszerkesztett szög, mely nem mindegyik, de az általunk is használt FCI által ajánlott rendszerben bírálati szempontként szerepel. A combcsontfejek középpontját összeköto egyeneseknek az ízületi gödör elülso szélével bezárt szöge. Azt mutatja meg hogy a fej milyen mélyen helyezkedik el a medence ízületi gödrében. Hasznos segédeszköz a fej helyzetének megállapításában. Számszeruen fejezi ki azt, amit a bíráló szubjektíve többnyire meg tud ítélni, de a tévedés lehetoségét csökkenti. Sokan túlértékelik szerepét a bírálatban. Ez is csak egy szempont a sok másik között, önmagában félrevezeto lehet.
Hogyan történik a szurés?
A szurés alapja a csípoízületrol, altatás alatt készített röntgen felvétel. Ehhez a kutyát altatni kell, mivel az értékelheto képhez megkívánt testhelyzetet (hanyatt fektetés, maximálisan nyújtott, befordított combcsontok, szimmetria) még teljesen elernyedt, altatott állaton sem könnyu biztosítani. Ha a felvétel nem megfelelo, akár az eb rossz beállítása, vagy bemozdulása, akár felvételi technikai problémák miatt, a röntgen nem bírálható, az egész procedúrát meg kell ismételni.
A PennHIP birálati módszer
Az USA-ban kifejlesztettek egy másik módszert (PennHip módszer), ahol egy speciális berendezésben két röntgen felvételt készítenek. Az elsonél a csípoízületeket összepréselik, a másodiknál jelentos, de még megengedheto erovel szétfeszítik.
A két képen a combcsontfejek távolságainak meghatározásával és viszonyításával egy számszeru érték adható, amely kifejezi az ízület lazaságát.
A módszer elonye, hogy állítólag már fiatal korban megbízható eredményu, ennek ellenére Európában még nem terjedt el.
Mikor, és hol szuressünk?
Mennél idosebb egy kutya, annál nagyobb biztonsággal lehet a csipöizületü diszpláziát pontos fokát megállapítani. Féléves korban a “találat” biztonsága kb. 60%, 1 éves kor körül 80%, 2 évesen közel 100%. Ezért végleges, a törzskönyvbe is bejegyezheto igazolást fajtától és klubtól függoen 12-24 hónapos kor után lehet csak kiadni. Ez nem jelenti azt, hogy törzskönyvezés céljából korábban nem érdemes szurni! Ha a fiatal kutya mozgásában, testtartásában bármilyen, csipöizületü diszpláziát is felveto gyanú támad, állatorvosi javaslatra a felvételt meg kell csinálni. Már néhány hónapos korban, ha a csipöizületü diszplázia pontos foka nem is, de az nagy valószínuséggel megállapítható, hogy a kutya a késobbiekben a kedvezobb, vagy a rosszabb kategóriákba fog-e tartozni. Ezzel a súlyos esetek már kiszurhetok. Hasonló megfontolás alapján célszeru “eloszurést” végezni 6-8 hónapos korban a tenyésztésre, vagy kiképzésre vásárolt kutyáknál is. Kedvezotlen eredmény esetén a vitás, vagy jogi kérdések még idejében tisztázhatók. (A csipöizületü diszplázia, mint örökletes jellegu rejtett hiba szavatossági eset.) Egy kutyát életében egyszer -eloszurés esetén kétszer- kell szuretni. Válasszunk olyan rendelot, kórházat ahol nagy rutinnal, megfelelo technikai felkészültséggel rendelkeznek. Ezzel a felesleges ismétlés nagy valószínuséggel elkerülheto. Az egyesületek, fajtaklubok általában maghatározzák, hogy mely bíráló bizottságok, vagy állatorvosok véleményét fogadják el. Ha a tulajdonosnak van lehetosége választani, célszeru több fos (ált. 3 szakember) bíráló bizottsághoz beküldeni a felvételt. Bár a kategóriák pontosan meghatározottak, a természetre nehéz sémákat ráhúzni, nagy a “biológiai változatosság”. Ebbol kifolyólag sok a kategóriák közötti ún. “határeset”. Ezek eldöntése nagy gyakorlatot, speciális jártasságot igényel és több felkészült bíráló esetén a helyes eredmény valószínusége kétségtelenül nagyobb.
Mire kell odafigyelni kölyök vásárlásakor?
Feltehetoleg azért vásárolunk kutyát, hogy hosszú távra egészséges “barátunk”, munkatársunk, esetleg tenyésztési ambíciónk alanya legyen, ezért célszeru “megbízható” helyrol vásárolni. A megbízható nem feltétlenül, vagy nem csak a kiemelkedo kiállítási eredményt, vagy hangzatos kennelnevet jelenti. Nem árt utána érdeklodni a szüloi vérvonalaknak, az esetleges elozo almoknak, és amennyiben létezik ilyen, az adott fajtára jellemzo terheltségek (az átlagosnál gyakrabban eloforduló megbetegedések) szurovizsgálatainak. Nagytestu kutyafajtáknál az egyik ilyen javasolt szürövizsgálat a csipöizületü diszpláziára való szürés. A szüloknek mindenképpen rendelkezniük kell megbízható eredetu, minimum enyhe eredményu csipöizületü diszpláziát igazoló szurési igazolással. Nem árt, ha a csipöizületü diszplázia eredmény a szüloi vonalakon minél tovább követheto. Az elozo almok egyedeinek csipöizületü diszplázia eredményei szerencsés esetben az interneten elérhetok. Lehetoség szerint mindig kössünk írásbeli szerzodést, melyben szerepeljen, hogy milyen célra vásároltuk a kutyát, ill. kiköthetünk számunkra fontos kritériumokat. Ezzel sok esetben elejét vehetjük a késobbi elhúzódó jogi vitáknak. Egy ily módon leinformálható, és garanciát adó tenyészetbol származó kölyök nyilván drágább. Nem kello körültekintésünkért adott esetben viszont késobb fizethetünk meg drágán: a hozzánk nott kutya elvesztésével, az éveken át tartó gyógyszerezéssel, az állatorvosi, és esetleges mutéti költségekkel.
Melyik fajták a leginkább érintettek?
A csipöizületü diszplázia jellemzoen a nagy (25 kg fölötti) és óriás testu fajták betegsége. Régebben, bár nyilván elofordult a csipöizületü diszplázia a természetes szelekció, ill. a munkateljesítményre való tenyésztoi törekvés megfelelo gátat szabott a betegség elterjedésének. A kedvtelésbol való ebtartás, a “pedigré” tenyésztés, és a hozzáértés nélküli “szaporítás” a diszplázia gyors, robbanásszeru terjedéséhez vezetett, ahogy ez sok fajtánál a 60-as, 70-es évekre be is következett. Ezt támasztja alá az a tapasztalat is, hogy míg kb. 30 évvel ezelott a szánhúzó kutyákat és agarakat csipöizületü diszpláziától mentes fajtáknak tartották, manapság gyakran lehet találkozni közepes fokban csipöizületü diszpláziás agarakkal és malamutokkal. Elsok között a német juhászoknál kezdték el a szurést, és az eredmények tenyésztésben való hasznosítását. Késobb a többi nagytestu fajtát is fokozatosan bevonták a szurésbe. Pontos hazai statisztikánk nincs, a külföldi eredmények is országonként (populációnként) eltéréseket mutatnak, ezért sorrendet nem adunk meg, csak a különféle listák elején szereplo fajtákból válogattunk: bernáthegyi, masztiffok, német juhász, retrieverek, rottweiler, kuvasz, újfundlandi, cocker spaniel, óriás schnauzer, boxer, berni juhász. Bár kétségtelen, hogy a nagytestu ebek a legérintettebbek, nem szabad elfelejtkeznünk a kisebbekrol sem. Náluk a kis testtömeg miatti kisebb terhelés következtében a meglévo dp. tünetei kevésbé jelentkeznek, ezért e vonatkozásban ritkábban vizsgálják oket. Ahol viszont elkezdik a szurést, ott többnyire meglepo adatok születnek. (126 magyarországi puli és pumi szurési eredménye:17 mentes, 31 majdnem mentes, 60 enyhe, 14 közepes, 4 súlyos). Ezek után nem meglepo, hogy az USA-ban 1974 óta egyre növekvo intenzitással folyik a nagytestu macskák (Maine Coon) csd. szurése.(7. kép) A csd. kutyán, macskán kívül más állatfajoknál és az embernél is elofordul. Ezért szurnek minden csecsemot “csípoficamra”, és az idoben alkalmazott kezelés a késobbi tüneteket többnyire meg is elozi. Ennek ellenére -vagy talán éppen ezért- a kultúrkörnyezetben élo emberi populációkban a csd. nagy mértékben terjed.
Mit lehet tenni, hogyan lehet védekezni a csipöizületi diszplázia terjedése ellen?
A védekezés alapja a szurés. Azonban ez csak az alap, és erre fel vagyunk készülve. Az országban kello számú rtg-el felszerelt rendelo muködik, vannak a bírálatot nemzetközileg is összehasonlítható szinten végzo állatorvosok. Ezt az alapot viszont nem használjuk ki kelloképpen. Elég ehhez egy számadatot megnézni: Magyarországon évente 70-90.000 kutyát törzskönyveznek, az évi regisztrált diszplázia szurések száma nem éri el a 2000-t. Ez semmiféle kommentárt nem igényel. Jó lenne megváltoztatni a csipöizületü diszplázia szurés adatkezelésének “szemérmességét” is. El kell dönteni, hogy egyesek egyéni érdekei (ne derüljön ki, hogy a tenyészkutyám dp.-s), vagy a köz, ill. egy fajta érdekeit tartjuk-e fontosabbnak. Az, hogy csak a “jó” adatok publikusak gátat szab az egyes vérvonalak genetikai feltérképezésének, valamint az egyed várható örökíto képessége megítélésének.
Milyen lehetoségek vannak a diszpláziás kutyák gyógykezelésére?
A közepes és súlyos dp.-s, többnyire már sántaságot is mutató állatok kezelésére több lehetoség van. Ennek ellenére tudomásul kell venni, hogy a kutya teljes terhelhetosége többnyire nem állítható vissza, de ház körül, társállatként fájdalommentes élet biztosítható számára. Enyhébb esetekben elegendo lehet a gyógyszeres kezelés (“porcvédo” gyógyszerek kúraszeru alkalmazása, szükség esetén fájdalomcsillapítók) és olyan kiegészíto beavatkozások, mint szükség estén a testsúly, és a terhelés (kimeríto játék, futtatás, munka) csökkentése. Súlyosabb, esetleg már fiatal korban jelentkezo tüneteknél szükség lehet mutéti beavatkozásra is.
Milyen mütéti eljárások lehetségesek?
1.) a fésuizom átmetszése: kétséges eredményu, többnyire legfeljebb átmeneti eredményt hozó beavatkozás.
2.) a combcsontfej eltávolítása, álízület kialakítása: általában kielégíto eredményu mutét, többnyire végso esetben, akkor végezzük, ha más megoldás nem veheto igénybe.
3.) a medencecsont darabolásával az ízületi gödör ráfordítása a fejre: fiatal állatnál, ha még csontfelrakódások, kimaródások nincsenek többnyire jó eredménnyel alkalmazható.
4.) teljes csípoprotézis: a humán mutétekhez hasonlóan muanyag-fém kombinációjú új ízület kialakítása már az állatorvosi gyakorlatban is elérheto. A mutét utáni legnagyobb fokú mozgathatóságot ez biztosítja. Ára az említett mutétek közül a legmagasabb.
Az adott kezelés, mutét megválasztása mindig ortopédiában, ill. az adott mutéti technikában jártas állatorvos feladata. A szakmai irányelveken kívül mérlegelni kell a kutyatulajdonos szempontjait is (tartási körülmények, anyagi áldozatvállalás mértéke, a kutya hasznosítási módja, stb.). A Magyar Kisállat Ortopédiai Egyesület 2001 óta végzi a kutyák csípoízületi és könyök röntgenfelvételeinek bírálatát. Az egyesület egyik kiemelt célja, hogy magas szintu, egységes szemléletu bírálattal segítse az öröklött mozgásszervi betegségek elleni küzdelmet, valamint hogy naprakész szakmai információkkal és iránymutatással megkönnyítse a fajtaklubok tenyésztoi munkáját. A jelenleg 22 fobol álló, ortopédiával magas szinten foglalkozó tagok 3 -as csoportokban, havi rendszerességgel bírálják a beérkezo rtg. felvételeket. Ezeket az ország bármely állatorvosa beküldheti, feltéve hogy képes a megfelelo minoségu, bírálható felvétel elkészítésére és az adminisztrációs követelmények betartására. A rtg.-el együtt kell eljuttatni az állat törzskönyvének fénymásolatát, a kitöltött kíséroiratot, valamint a bírálati díj befizetésének igazolását. Az eredményrol a bizottság tagjai aláírásukkal és az egyesület szárazbélyegzojével hitelesített kétnyelvu hologramos tanúsítványt állítanak ki, melyet a tulajdonosnak küldenek meg. (5. ábra) Reméljük, hogy a jövoben mind több tenyésztoi szervezet látja be, hogy magas szintu szakmai összefogás nélkül a magyarországi kutyatenyésztés jelenlegi kátyújából nem lehet kikecmeregni. A szakterületünkhöz tartozó problémák megoldásához tud a Magyar Kisállat Ortopédiai Egyesület reményeink szerint hatékony segítséget nyújtani.
Az alábbi információs anyagot Dr. Bánfi András és Dr. Zsoldos László bocsájtotta a Gazdi-Tudásbázis rendelkezésére, a Magyar Kisállat Ortopédiai Társaság honlapjáról. A fennti információs anyagot kiegészitette Dr. Gál Sándor.
