Mi az a Cauda Equina Szindróma?
Cauda Equina Compressio-nak nevezzük a gerincvelő utolsó ágyékcsigolya és a keresztcsonti tájék magasságában lévo szakaszának bármilyen eredetu összenyomatását. Az összenyomatás következtében kialakuló idegrendszeri tünet együttes összefoglaló neve a Cauda Equina Syndroma. A szindróma elnevezése a latin “Cauda” szóból származik, amely “Lófark”-at jelent. Azért nevezték el az utolsó ágyékcsigolya és a keresztcsonti tájék gerincveloi szakaszát igy, mivel ezen a szakaszon a gerincvelö már nem a jellegzetes tubuláris szerkezetü, hanem nagyobb idegek hálózatából tevödik össze, amelyek a lófarokra emlékeztetnek. A Cauda Equina Syndrome (angolul “Lumbosacral syndrome”) az utolsó ágyékcsigolya és a keresztcsonti tájék magasságában lévö ezen “lófarokszerü” gerincvelöi idegeket tartalmazó rész instabilitását jelenti.
Milyen állatokban gyakori ez a betegség?
Általában nagy testu, gyakrabban a kan kutyákban kialakuló megbetegedés, de találkozhatunk vele közepes, sot néha kis testu kutyában vagy macskában is.
Milyen tünetei vannak ennek a betegségnek?
Általában lassan fokozatosan alakulnak ki a tünetek. Eloször csak az tunhet fel, hogy a kutya kerül bizonyos mozdulatokat, nem szívesen ugrik, nehézkesen mászik lépcsore, ágyra. Tipikus az ágyéki-keresztcsonti tájék érintésre, megnyomásra kialakuló fájdalma is. Az állatok általában nehezen kelnek fel, a felállást követoen a hátsó testfél inkoordinált, rogyadozás, a járás imbolygó, kan kutyáknál jellemzoen elmarad a láb emelése vizeletürítéskor. A hátsó végtagokat a beteg lépés közben nem emeli meg eléggé, ezért a karmok felso része megkopik. Súlyosabb esetben az ujjak felso felületével lefelé helyezi talajra a kutya a hátsó lábait. Általában mindkét lábon a térdhajlító izmok elsorvadnak, aminek következtében a térdkalács reflex fokozott mértékben jelentkezik (patella-pseudohyperreflexia). Az állapot súlyosbodásával széklet-és vizelettartási rendellenességek /inkontinencia/ és végül teljes hátsó testfél bénulás is lehetséges.
Hogyan néz ki egy normális anatómiai viszonyokat mutató ágyéki-keresztcsonti régió?
L7 : a hetedik lumbáris (ágyéki) gerinccsigolya
S 1: az elsö keresztcsonti gerinccsigolya
A pirossal bekeretezett rész a két csigolya és a gerinccsatorna normális helyezödését mutatja.
Mi okozza ezt a betegséget és milyen elváltozásokat okoz?
1.) Az utolsó ágyéki( L7) és/vagy a keresztcsonti csigolyák(S1, S2, S3) törése: Az alábbi képen az utolsó ágyékcsigolya törése látható. A piros vonal a csigolyatest törésének vonalát, a bekarikázott terület a gerincvelo összenyomatásának helyét jelöli.
2.) Az ágyéki-keresztcsonti tájékra kiterjedo daganatos elváltozás: Az alábbi képen az elso keresztcsonti csigolyából kiinduló daganatos folyamat látható, amely beolvasztja a utolsó ágyékcsigolya hátulsó véglemezét is.
3.) Az utolsó ágyékcsigolya(L7)-elso keresztcsonti csigolya(S1) teste közötti porckorong idült gyulladásos folyamata: Az utolsó ágyékcsigolya hátulsó- és az elso keresztcsonti csigolya elülso-véglemezének jelentos megvastagodása.
4.) Az utolsó ágyékcsigolya(L7)-elso keresztcsonti csigolya(S1) teste közötti instabilitás, ill. ennek következtében kialakuló stabilizációs csontnövedék: Az L7-S1 csigolyák instabilitása nyomán kialakuló híd-szeru csontos növedék.
5.) Az elso keresztcsonti csigolya(S1) felso ívének bebukása – fejlodési rendellenesség következtében- az utolsó ágyékcsigolya(L7) felso íve alá: Az S1 csigolya felso ívének bebukása az L7 csigolya felso íve alá
6.) Az utolsó ágyékcsigolya(L7) felso ívét az elso keresztcsonti csigolya felso ívével összeköto szalag(ligamentum flavum) megvastagodása.
Hogyan lehet a Cauda Equina Syndromát diagnosztizálni?
1. Klinikai (fizikális) vizsgálat: az elso legfontosabb lépés a kórelozmény megismerése után, (hátsó testfél gyengeség, rogyadozás, széklet-vizeletürítési problémák, fájdalom stb.) az alapos klinikai vizsgálat, mely során a gerinctájék fájdalmasságát, a hátsó végtag reflexeit, a fájdalomérzet meglétét vizsgáljuk.
2. Röntgenvizsgálat: amennyiben a klinikai tünetek indokolják kiegészíto vizsgálatként elsosorban a röntgenvizsgálat jön szóba, mely során a gerincoszlop ezen szakaszáról oldalirányú felvételt készítünk. Amennyiben a klinikai tünetek és az oldalirányú röntgenfelvétel alapján a C.E.C. alapos gyanúja felmerül további vizsgálatokkal kell kizárnunk egyéb gerincbetegségeket ill. megerosíteni a C.E.C. diagnózist.
3. Myelographia: ilyen vizsgálat a gerincfestés vagy myelographia, mely során a gerincvelot körbevevo térbe, az agy-gerincveloi folyadékba (liquor) röntgenkontraszt anyagot juttatunk és sorozatos felvételekkel ellenorizzük annak áramlását. Ennek elonye, hogy a kontrasztanyag lefutása során az egyéb gerincszakaszok is kirajzolódnak, és ezek esetleges betegségeit is diagnosztizálhatjuk. A gerincoszlop hátsó szakaszáról 1db teljesen hajlított és 1 db teljesen nyújtott beállítású RTG felvételt készítünk. Ha a két felvétel között jelentos különbséget tapasztalunk(a nyújtott beállítású felvételen telodési hiány) a C.E.C. biztosan diagnosztizálható.
4. MRI vizsgálat: a diagnosztika legmodernebb, de nehezen hozzáférheto vizsgálati módszere az MRI vizsgálat, mely során altatásban, invazív beavatkozás nélkül kaphatunk átfogó képet a vizsgálni kívánt gerincszakaszról. Sajnos Magyarországon állatorvosi célra csak a kaposvári egyetem berendezése használható.
Láthatnánk egy konkrét esetet?
Az alábbi képen a gerincoszlop hátsó szakaszáról egy teljesen hajlított gerincoszlop beállítású röntgenfelvétel látható, amelyen a gerinccsatornába fecskendezett kontrasztanyag a hajlított gerinccsatornában az S1 csigolya végéig követheto, tehát úgy tünik, hogy nincsen Cauda Equina Syndroma.
Amikor azonban a gerincoszlop hátsó szakaszáról egy teljesen nyújtott beállítású röntgenfelvétel készült, akkor a kutya nyújtott gerinccsatornájában a kontrasztanyag csak az L7 csigolyáig követheto, vagyis ennek a kutyának Cauda Equina Syndromája van!
Amikor ugyanezen a kutyán egy MRI vizsgálatot végeztek el, akkor láthatóvá vált a gerincvelo összenyomatását okozó csontos képlet.
Differenciál diagnosztika
A C.E.C.-t mindenképpen el kell különítenünk azoktól a betegségektol, melyek hasonló klinikai tünetekkel járnak. Így pl.: a csípoizületi diszplázia (a hátsó testfél gyengesége bénulásos tünetek nélkül), egyéb gerincvelo összenyomatással járó gerincbetegségek (porckorongsérv, gerincvelobol kiinduló daganatos elváltozás, gerincvelo infarktus) ezért a helyes diagnózis felállításának legfontosabb eszköze a pontos és alapos betegvizsgálat (neurológiai vizsgálat!) és a megfeleloen megválasztott és elvégzett kiegészíto vizsgálatok.
A Cauda Equina Syndroma gyógykezelése
Gyógyszerekkel és pihentetéssel: a discospondylitis esetén legalább 6 héten át tartó antibiotikum és non-szteroid gyulladás- csökkentok együttes adásával érheto el javulás.
Mütéttel (laminectomia): a klinikai tüneteket mutató egyedek korrekt gyógykezelése a bakteriális gyulladás okozta C.E.C. / L7-S1 discospondylitis/ kivételével kizárólag mutéti úton lehetséges. A mutét során az összenyomatás helyén a gerincoszlop felso ívének teljes eltávolításával lehetoséget biztosítunk a gerincvelonek arra, hogy a gerincoszlop alsó része felol kialakuló nyomás elol kitérjen. Így megszunik a gerincvelo összenyomatása, a klinikai tünetek pedig egy idoben elvégzett mutét esetén jelentosen enyhülhetnek.Prognózis
Mint általában, a Cauda Equina Compressio esetében is a korai felismerés és – a diagnózis birtokában – az idoben elvégzett, megfelelo kezelés elengedhetetlen a sikeres gyógyításhoz.
Az alábbi információs anyagot Dr. Bánfi András és Dr. Zsoldos László bocsájtotta a Gazdi-Tudásbázis rendelkezésére, a Magyar Kisállat Ortopédiai Társaság honlapjáról. A fennti információs anyagot kiegészitette Dr. Gál Sándor.
